
Tegnapi naplemente a (koszos) ablakból. Pityu több szörnyeteget is felfedezett a felhőkben:)
Kiskoromban sokat voltam mamáéknál. Tele volt a kertje virágokkal. Sajnos az utóbbi időben már nem tudta gondozni a kertet és a ház is nagyon lelakott lett. Régen vadszőlővel és lila akáccal volt befutva a ház, de az mára már teljesen eltűnt. Csináltam egy pár képet a házról és az udvarról, mert nekem így is nagyon tetszik. Jó lenne felújítani a házat, de nagyobb az esélye annak, hogy el kell majd adni.


Még február 7-én láttam a darabot a szolnoki Szigligeti Színházban. Ritkán jutok el színházba, mivel már erre sem telik (piszkos anyagiak, a lakáshitel és a rezsi mellett már nem sok mindenre tudunk költeni, főleg nem művelődésre, szórakozásra). Régebben minden darabot meg tudtam nézni, mivel a munkahelyemen ( a két intézmény jól működő kapcsolata révén) mindig kaptunk ingyenjegyeket a főpróbákra. Most már semmi sincs ingyen. Most is csak azért jutottam bérlethez, mert akié volt, ki nem állhatja a Dósa Mátyást (a Barátok köztben játszotta Tóni szerepét), most ő Rómeó. Én kellemesen csalódtam benne, nyilván nekem is voltak előítéleteim a szappanoperabeli szerepe kapcsán, bár tavaly már a Vörös Pimpernelben is láttam, igaz ott nem főszerepet játszott.


1. A legfontosabb dolog az életemben a kisfiam, érte bármit megtennék.
2. Fiatalabb koromban festő, művészettörténész vagy inkakutató szerettem volna lenni.
3. Nem szeretek főzni.
4. Imádom a kreatív dolgokat, én is próbálok az lenni.
5. Nem vagyok kitartó ember. Sok mindenbe belekezdek, de nem mindig fejezem be azokat.
6. Állandóan fogyózom, de sohasem sikerül az álomsúlyt elérnem.
7. Talán mert túrórudi függő vagyok :)
Bocsánat, de nem küldöm tovább 7 embernek ezt a játékot, mert szerintem már mindenkihez odaért.
Tegnap eléggé kiakadtam mikor ez a látvány fogadott otthon. A gyerekem beszabadult a dolgozószobámba. Az apja vigyázott rá, de közben szerelnie kellett a vízórát, ami ebben a helységben van. Tipikus férfi (tisztelet a kivételnek), nem tud két dologra figyelni egyszerre, így hatalmas káosz kerekedett a scrapcuccaim között. Minden szanaszét a földön. Gombok, fényképek, papírok. Az egész lakás tele lett csillag konfettivel. Azt sem tudtam hol kezdjek neki a rendcsinálásnak. Remélem, hogy a fiacskám nem nyelt le semmit sem közülük. Már várom, hogy mikor növi ki a pakolós korszakát és mikor érti meg azt, hogy mit nem szabad csinálnia.
Kihasználva a jó időt, szerettem volna a fiamat talán utoljára az idén elvinni a közeli játszótérre. Amióta bölcsibe jár nem voltunk itt. A képen látható csatatér fogadott minket. A betontömbök helyén egy várhoz hasonló mászóka, csúszda állt. A fiatal vandálok már régóta birtokba vették, de azért lehetett rajta játszani. Lehet már annyira tönkre tették az utóbbi három hétben, hogy az önkormányzat úgy döntött inkább lerombolja. Remélem azért nem felejtenek majd egy újat is építeni. Hogy a két fotel hogyan került oda, az nyílván továbbra is rejtély marad számomra.
Esztertől kaptam egy üveggolyót... Ez egy asszociációs játékot takar az abc betűivel, amit továbbküldök 3 blogtársnak.
a neve. "Hallgatható" rockzenét játszanak. Nekem nagyon tetszik, de nem csak azért mert a családban van - annyira nem vagyok elfogult. Adtak ki egy cd-t saját terjesztésre, de a honlapukon is meg lehet hallgatni a dalokat: http://www.idegleles.hu/index.php