Események

Most van egy kis időm leírni az elmúlt egy hét eseményeit. A négy napos ünnepre a kisfiam lebetegedett, egy kis köhögés, orrfolyás, egy napos hőemelkedés. Szerencsére nála nem súlyosbodtak a tünetek, viszont én lázas lettem, alig álltam a lábamon. Még jó, hogy pénteken átmentünk a szüleimhez, így tudtam pihenni, bár még mindig nem gyógyultam meg tökéletesen.
Ilyenkor kezdődik nálunk a "temetőjárás". Anyukám fogadja a rokonokat, várja őket ebéddel. Jöttek Battonyáról, Vekerdről, Miskolcról és Szolnokról. Jövő héten a pesti rokonok látogatását várjuk. Szegénynek alig tudtam segíteni, olyan elesett voltam és még az unokájával is foglalkoznia kellett. Azért anyósom is besegített egy kicsit. A férjem pedig szokás szerint dolgozott, de megígérte, h. novemberben eljön 2 hét szabira.
Az öcséméknél is voltunk, Pocok imádja Icit, nagyon jól bánik a gyerekekkel. Nemhiába gyógypedagógus, bár nem ezen múlik. Készítettem egy csomó képet, csak nem tudom feltölteni a gépre, mert a kábelt anyuéknál hagytam.
Mostanában nagyon hisztis, akaratos lett a fiam, alig bírok vele. Nagyon kinyílt a csipája. Egyik nap addig hisztizett míg be nem engedtem a dolgozószobámba, amit később meg is bántam. Ugyanis elölhagytam a gombjaimat, ami közül le is nyelt egyet. Most leshetem, hogy mikor távozik belőle.
Szerdán újra munkába álltam, de azzal kellett szembesülnöm, hogy a könyvtárban sem érezheti magát biztonságban az ember. Ugyanis egyik olvasónkat szexuálisan inzultálták a polcok között. Mostantól kerülni kell az eldugott, félreeső helyeket. Szegény lány nagyon megijedt. Pár éve velem is történt ilyen, de az nem volt ennyire durva.

Nátha

Ismét beleestünk egy komolyabb megfázásba. Én is és Pocok is betegek vagyunk. A drágám enni sem akar, ilyen még nem fordult elő nála. Én is le vagyok gyengülve, pedig a 4 nap alatt sokat szerettem volna scrapbookozni. Majd meglátjuk mi lesz belőle.

Hol a játszótér?

Kihasználva a jó időt, szerettem volna a fiamat talán utoljára az idén elvinni a közeli játszótérre. Amióta bölcsibe jár nem voltunk itt. A képen látható csatatér fogadott minket. A betontömbök helyén egy várhoz hasonló mászóka, csúszda állt. A fiatal vandálok már régóta birtokba vették, de azért lehetett rajta játszani. Lehet már annyira tönkre tették az utóbbi három hétben, hogy az önkormányzat úgy döntött inkább lerombolja. Remélem azért nem felejtenek majd egy újat is építeni. Hogy a két fotel hogyan került oda, az nyílván továbbra is rejtély marad számomra.

Ajándék

Jópofa kis ajándékokat kaptam a munkahelyemen. Egy stresszlabdát (majd ha felidegesít egy olvasó vagy kolléga, csak a kezembe veszem és máris lehiggadok - haha) és egy "ruhaszatyrot".

Szívem

Egy oldal a szerelmemről. Nagyon gyorsan elkészíthető oldal lett. Különböző szalagokat ragasztottam egymás alá, a szívet filcből vágtam ki. A fénykép szélét kicsit koptattam smirglivel. És még gombokat rakosgattam fel az oldalra.

Álmoska

Négy nap kemény munka után ismét itthon vagyok betegszabin a gyerkőccel.
Sikerült készítenem egy SB oldalt is.
Pár hónappal ezelőtt készült a kép egy déli ébredés után. Álmos szemeivel kukucskál a kiságy rácsain keresztül. Szeretek mindenféle "extrém" tárgyakat rakosgatni az oldalaimra. Ezért is kerültek fel a kép egyik oldalára a söröskupakok, filcvirággal a közepükben. A három piros-fém gomb nagymamám gyűjteményéből származik. A Snoopys képet pedig egy zokni csomagolásáról mentettem meg. Egy kis kézi varrással is megbolondítottam az oldalt.

Bölcsi és munka

Pisti szerencsére könnyen beszokott a bölcsibe és nagyon szeret odajárni. Reggelente az első szava a bölcsi és Ica néni (a gondozónője).
Két hét után sajnos őt is elérte az első komolyabb betegség: láz, köhögés, nátha. És én is beteg lettem. Együtt szenvedtünk a drágámmal.
Miután meggyógyultunk a kicsikém bölcsiben és pedig két év kihagyás után kezdtem a melót a régi munkahelyemen. Jó kis kezdet volt, mert belecsöppentem egy nagy rendezvénysorozat kellős közepébe (Őszi Könyvtári Napok). Szerencsére két év alatt nem sok minden változott és én sem felejtettem sokat, ezért könnyen visszazökkentem a régi kerékvágásba. A kollégáim nagy örömmel fogadtak.
Jó volt otthon lenni, de már nagyon hiányzott a munkám. A gyerekemnek pedig már kevés voltam, nagyon kellett neki a gyerektársaság.

Kerti munka papával

A képek két hete készültek, amikor otthon voltunk a szüleimnél. Apa éppen a sövényt nyírta. Pocok segített összeszedni a leveleket. A talicskát pedig imádta.